Szét…

Fájdalmaimmal karmaim között elrepülnék Heggyé tornyosuló gondjaim alatt roskadok
Koktélozva a parton pihennék Ide-oda rohanok, szaladok
Mással többet nem törődnék Elfeledve mindent, mindig adok
Görcsberántó dolgokat elfelejtenék Semmi kedveset tőlük nem várhatok
Arcom csontjain csak mosolyt éreznék Napokig emésztő bánatot kapok
A pillanatnak élnék Szétszóródok.

Győr, 2017. január 12.