Fekszem a régi határ mentén bátortalanul ma: várom még csenevész önmagamat, s ahogyan felpezsdülve poroszkáltam sziklás limesen, mely vérzett múltam alatt számtalan illat után, úgy akarok hazudós jelenem bajain keserűség, lánckötegek nélkül játszani, mint a bagoly. Álmodozom letaszított, csípős kőhalom árnyán: rettegtem, noha egy percre se láttam a kínt, mit csak hallani véltem távolról; igazából nem hittem beteges csillagesésben. Aszott ketrecemet ma lefejtem alig szabadult tudatomról: már tudom, így lépek létnyomom árnya után.
Győr-Szany, 2020. február 26. - március 26.